Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Kiss Lenke
Titlul articolului: A kisebbségi törvény margójára - Kinek nem kell?
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=172&menu=


A személyi elvû autonómia nem területet, hanem magát a kisebbségi közösséget ruházza fel érdekképviseleti és igazgatási jogosítványokkal bíró intézményrendszerrel. Az autonómia alapjául szolgáló, nem feltétlenül területileg meghatározott közösséget az teremti meg, hogy az egyének szabadon vállalják az adott nemzeti kisebbséghez való tartozásukat. Ez gyakran közigazgatási regisztráció révén történik meg. A személyi elvû autonómia elterjedt formája a kulturális autonómia, mellyel a kisebbségi közösség választott szervei átveszik az államtól a kultúrájuk és nyelvük megõrzéséhez szükséges igazgatási jogosítványokat és intézményeket. A nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából az oktatási intézmények bírnak a legnagyobb jelentõséggel Az autonómia tehát a közösségi intézmények létesítésének és fenntartásának, a közösség által lakott terület igazgatásának, illetve a közösségi nyelv és kultúra fenntartásának jogát jelenti. Ezeket kollektív jogoknak nevezzük.”

A fenti szövegrészlet a személyelvû, illetve a kulturális autonómiát meghatározó idézet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács honlapjáról való.

Keretbe foglalt jogok

Részletek Baranyi László (MTV) elemzésébõl, amely a törvény legfontosabb fejezetével, a kulturális autonómiával foglalkozik:
„A kisebbségi törvénytervezet – a román nemzetállami alkotmány kereteit feszegetõ módon – államalkotó tényezõknek minõsíti a több mint száz éve honos kisebbségeket, tiltja beolvasztásukat, az általuk lakott térségek etnikai arányának megváltoztatását. Identitásuk megõrzése érdekében garantálja számukra a jogot az anyanyelvû intézmények mûködtetéséhez az oktatás, kultúra és tömegtájékoztatás területén. Az RMDSZ törvénytervezete keretbe foglalja az eddig elért nyelvhasználati jogokat, és jogalapot biztosít az anyanyelvû állami oktatáshoz az óvodától az egyetemig. Elfogadása esetén a román államnak kötelessége lenne ehhez az önálló intézményi keretet is biztosítani – amennyiben az illetõ nemzeti kisebbség ezt igényli. A jelentõs számarányú kisebbségeknek egész napos anyanyelvû mûsor is jár a közszolgálati rádió, illetve televízió regionális hálózatában. Az anyanyelvû tanügyi, kulturális és tömegtájékoztatási intézmények vezetõit csak az illetõ kisebbség legitim képviseletének jóváhagyásával lehet kinevezni vagy leváltani. (…) A romániai nemzeti kisebbségek választott testületeken, úgynevezett Nemzeti Kulturális Autonómiatanácsokon keresztül gyakorolhatják önrendelkezési jogosítványaikat. A tervezetben leírt kulturális autonómia elsõsorban az anyanyelvû oktatási, kulturális és tájékoztatási intézmények igazgatására vonatkozik. Az autonómiatanácsok kialakítását célzó belsõ választáson bárki részt vehet, ezt azonban nem az állam, hanem az illetõ közösség ’reprezentatív’ szervezete készítené elõ és bonyolítaná le. A voksolás költségeit az államkasszából fedeznék.”

Konzultációt hiányol az exkormányfõ

Részlet Adrian Nãstase, a Képviselõház elnöke, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt ügyvezetõ elnöke, volt kormányfõ, nemzetközi jogász Cãlin Popescu Tãriceanu miniszterelnökhöz intézett levelébõl:
„A képviselõház elnökeként, ahol elfogadásra javasolják majd ezt a kétharmados többséget igénylõ törvénytervezetet, ha úgy tetszik, erkölcsi szempontból is, felelõsségemnek érzem figyelemmel kísérni, hogy egy ilyen jelentõségû törvénytervezet törvényhozási vitája szükségességének, de jogi és várható társadalmi következményeinek is teljes tudatában történjen. Ebbõl a szempontból, úgy tûnik, az ön által vezetett kormánynak nem sikerült helyesen megvizsgálnia a következményeket, melyeket kiválthat. Szolgálok néhány ilyen értelmû példával: milyen velejárói lesznek annak, hogy a kulturális autonómiatanácsoknak kötelezõen jóvá kell hagyniuk egyes iskolaigazgatók kinevezését? Mennyire idõszerû a tervezetben az oktatás megszervezésére vonatkozó hangsúlyozott szétválasztás, az oktatás minden szintjén, az elemitõl az egyetemig? Milyen hatással lesz a romániai társadalomra, például a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem szétválasztása? Mennyire idõszerû, és melyek a következményei egy párhuzamos intézményrendszer (kulturális autonómiatanács) mint jogi személyiséggel rendelkezõ végrehajtó hatóság létrehozásának? Melyek lesznek a következményei az Oktatási és Kutatási Minisztérium behelyettesítésének az Országos Kulturális Autonómiatanácsokkal az oktatási stratégiák és az iskolai tanrendek vonatkozásában? Mennyire alkotmányos a parlament, a kormány, a helyi hatóságok részérõl a kulturális autonómiatanácsok javaslatára átruházni egyes, a kisebbségek védelmét szolgáló kompetenciákat az utóbbiak számára? A törvénytervezet nem hagy lehetõséget más romániai, úgynevezett nemzeti kisebbségeknek, mint az aromán, hogy bejegyeztessék magukat. (…) Mint az SZDP ügyvezetõ elnöke tudomásukra szeretném hozni az ellenzékkel való konzultálás teljes hiányát. Egy tervezetnek, amely az egész romániai társadalmat érinti, az öszszes politikai alakulat és a civil társadalom minden meghatározó szegmensének beleegyezését kell bírnia. (…)
Nem utolsó sorban, mint a jogtudományok professzora, akinek alkalma volt tanulmányozni a kisebbségi jogok témakörét, szeretném tudomására hozni, hogy egyetlen új szabályozás sem hagyhatja figyelmen kívül az alkotmányos kereteket és a jelenlegi nemzetközi szabványokat. (…)”

Pontokba szedett aggodalmak

Részletek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, annak elnöke, Tõkés László püspök aláírásával a sajtónak eljuttatott Állásfoglalásából:
Húsvét harmadnapján az erdélyi magyar protestáns egyházak elöljárói közös állásfoglalásban juttatták kifejezésre azon véleményüket, hogy az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete elõadott formájában nem alkalmas a parlamenti elfogadásra.
Hasonlóképpen foglalt állást az erdélyi civil társadalom szövetségének vezetõsége, a törvénytervezet elõterjesztésének elhalasztását és széles körû társadalmi vitát indítványozva a tervezet tárgyában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésükön emelték fel szavukat az RMDSZ által megjátszott látszatpárbeszéd és álságos pártpropaganda révén tovább erõltetett törvénytervezet ellen, rámutatva arra, hogy az nem bírja a romániai magyarság demokratikus támogatását. A Magyar Polgári Szövetség az egyházakkal és a civil szervezetekkel egyezõ értelemben nyilatkozott.
Igen jellemzõ, hogy a kezdettõl fogva vitatott, rajtaütésszerûen reánk oktrojált törvénykezdeményezés még az RMDSZ belsõ demokráciájának kirakat-testületeként mûködtetett Szövetségi Képviselõk Tanácsa jóváhagyásával sem rendelkezik. (…)
Igen fájdalmas, hogy a masszív hatalmi segédlettel, az albán, lipován, rutén és tatár (stb.) „államalkotó nemzetiségek” társaságában felvonuló, „kormányalkotó” RMDSZ eme politikai diktátumát a magyar közvélemény szinte bénultan szemléli, a hazai magyar és a kis-magyarországi média pedig jobbára csak a jóhiszemû tudomásulvétel vagy éppen a szolgai helyeslés engedékenységével követi. (…)
Márcsak az egészséges veszélyérzetnek és életösztönnek is bátor megszólalásra kellene késztetnie azokat, akik világosan látják a következõket:
– A kisebbségi törvénytervezet nincs kellõképpen kidolgozva.
– Alatta marad az 1945-ös nemzetiségi statútumnak.
– Csak az oktatásra és a mûvelõdésre terjed ki, és nincs kidolgozva benne az autonómiára vonatkozó rész.
– Az etnobiznisz árnyéka vetül reá.
– Mélységesen diszkriminatív és demokráciaellenes.
– Egy többségi–kisebbségi pártpaktum és hatalmi cserealku keretében az RMDSZ-nomenklatúra privilegizált helyzetét hivatott állandósítani, másfelõl pedig a román kisebbségi kirakatpolitikát hitelesíteni.
– Miközben Románia 2007. január 1-jei európai csatlakozásának az útját egyengeti, az Európai Unió által lehetségesített közösségi önrendelkezésünk ügyét blokkolja. (…)
Annak tudatában, hogy a nemzetétõl és országától elszakított romániai magyarság helyzetének megnyugtató rendezését a közösségi önrendelkezés megvalósítása révén érhetjük el: nemzeti közösségünknek nem szabad megelégednie és megalkudnia a jövõjét veszélyeztetõ kisebbségi törvénytervezettel. Éppen ezért ki kellene nyilvánítanunk és követelnünk kellene a következõket:
– Amint a 2005. május 20-i, nagyváradi autonómiaértekezlet alkalmával Marian Mandache cigány képviselõ mondotta: „közös fellépéssel akadályozzuk meg a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását”.
– Amint Gabriel Andreescu emberjogi aktivista mondotta: „összefogásra, közös fellépésre van szükség a törvénytervezet elfogadhatatlan kitételeivel szemben”.
– Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint: „a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát, hogyha ez megfelelõ eszközt jelentene a magyar kisebbség megmaradásának garantálására”.
– Az egyházak, valamint az ERMACISZSZ álláspontjának megfelelõen követeljük a törvénytervezet parlamenti vitájának az elhalasztását és egy széleskörû társadalmi vita kibontakoztatását.
– A román Parlament mindenekelõtt vizsgálja felül az EMNT és az SZNT autonómia-törvénytervezeteivel kapcsolatos elutasító magatartását, és ne próbálja egy minimalista, látszólagos „kulturális autonómiával” kifizetni a magyarságot, a nemzeti kisebbségeket.

– A kisebbségi törvénytervezettel mindenképpen várják meg az EBESZ és az ET Velencei Bizottságának mértékadó véleményezését.
– Addig is, az RMDSZ hagyjon fel – hatalmi pozícióból folytatott – szégyenletes népszerûsítõ és sikerpropagandájával.
Szász Jenõ, az MPSZ elnökének véleménye szerint a kisebbségi törvénytervezet olyan önbecsapást jelent, mely a nemzetárulással ér fel. A román – többségi – hatalomnak is tudomásul kell vennie, hogy az erdélyi magyarság, még a jogszabály elfogadása esetén sem, sohasem fogja elfogadni ezt a román–magyar pártpolitikai paktumot.
Mind a román kormánynak, mind a pénztõl és hatalomtól megittasult RMDSZ-politikacsinálóknak tudomására kell hoznunk, hogy nemzeti közösségünk saját intézményes jogfosztását semmiképpen sem írhatja alá.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.